Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vett lakást, idén még kevesebb lehet a számuk

Összefoglaló: Idén még ennél is kevesebben vásárolhattak.

Jelentősen mérséklődött a külföldiek aktivitása a magyar lakáspiacon. Tavaly 5,6 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakóingatlant Magyarországon, 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A külföldiek aránya az összes adásvételből is jelentősen csökkent. 

Középkorú pár áll hátulról fotózva a füves kertben, amint az aranyló napfényben egy modern, fehér falú, piros cseréptetős, tetőtéri erkélyes családi házat csodálnak, a háttérben dombos vidéki tájjal[cite: 45]. A meghitt hangulatú kép kiválóan illusztrálja a családi házak piacát, az agglomerációs és vidéki kiköltözést, a kertes ingatlanok iránti keresletet, valamint a saját otthon megteremtését

2024-ben még a vásárlások 5 százaléka volt külföldi vevőhöz köthető, tavaly már csak 3,7 százalék. Budapesten az adásvételek 4,4 százalékában szerepeltek külföldiek vevőként, a belső pesti kerületekben azonban minden tizedik lakásvásárlás külföldiekhez kötődött, az ottani forgalom értékéből pedig 13 százalékkal részesedtek – derül ki az ingatlan.com hivatalos és saját adatokon alapuló elemzéséből, amely a külföldiek lakáspiaci szerepét mutatja be.  

„Az ingatlan.com adatai alapján az idén is csökkent a külföldi vevők aránya a hazai lakáspiacon. Az év első tíz hónapjában 147,5 ezer érdeklődés érkezett külföldről az eladó ingatlanokra, ami éves összevetésben 28 százalékos visszaesést jelent. Ráadásul az idei év minden hónapjában alacsonyabb volt a külföldről érkező érdeklődések száma, mint 2025 azonos időszakában” 

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 

Fontos azonban, hogy a KSH a vásárlók állampolgársága alapján készíti el statisztikáját, az ingatlan.com adataiból pedig az derül ki, hogy melyik országból érdeklődnek a hazai ingatlanok iránt. Utóbbiak között tehát a külföldön élő magyarok is szerepelnek, míg a Magyarországon élő és itthonról érdeklődő külföldi állampolgárok nem. 

„A külföldi vevők aránya három ok miatt csökken: a tavalyi drágulás európai szinten is kiemelkedő tempója miatt a hazai lakásárak már regionális viszonylatban sem tekinthetők annyira olcsónak.”

„Ráadásul a forint idén több mint 5 százalékkal erősödött az euróval szemben, ami a lakásdráguláson felül szintén növelte a hazai ingatlanok árát a külföldiek számára. Harmadrészt pedig Budapesten is egyre több belvárosi kerület korlátozza a rövid távú lakáskiadást, másnéven az airbnb-zést, ami korábban sok külföldi számára tette vonzóvá a magyar fővárost. 2024-ben még minden negyedik-ötödik vásárló külföldi volt a pesti belvárosi kerületekben a KSH adatai alapján, tavaly már csak minden tizedik.” 

– foglalta össze a változás okait az ingatlan.com szakértője.

Külföldi nyugdíjasok és hatszoros árkülönbség

A külföldiek körében jelentős különbségek láthatók mind a célpontokat, mind a lakásvásárlásra fordított összegeket tekintve. A német állampolgárok tavaly is vezették a rangsort: több mint 1400 lakóingatlant vásároltak, elsősorban dunántúli községekben, átlagosan 33,4 millió forintért.

A második helyen a román, a harmadikon a szlovák vevők végeztek 760, illetve 661 lakóingatlan-vásárlással, mindkét ország esetében elsősorban a határ közelében lévő lokációk voltak a fókuszban.  Ezzel szemben a kínai és a vietnami vevők vásárlásainak legalább 90 százaléka Budapestre koncentrálódott. 

Méretes eltérés látszik a külföldiek tavalyi vásárlásai között: míg a román állampolgárok átlagosan 15,7 millió forintot költöttek egy-egy magyarországi lakóingatlanra, addig az oroszok közel hatszor ennyit, 91,2 millió forintot. 

A nyugdíjas korú külföldiek is jelentős szerepet játszanak a magyarországi lakásvásárlásokban. A német vevők 30 százaléka legalább 65 éves volt, ugyanez az arány a svájciak esetében 27,4, a hollandoknál 26,6, az osztrákoknál pedig 20,3 százalékot tett ki.

Az olcsóbb ingatlanok és a vidéki házak a legnépszerűbbek

Az ingatlan.com idei adatai szerint a külföldről érkező idei érdeklődések 42 százaléka Ausztriához és Németországhoz köthető. Ugyanakkor az előbbi országból 36, az utóbbiból 34 százalékkal kevesebb érdeklődés érkezett az év első tíz hónapjában, mint egy évvel korábban. Az általános tendenciával szemben Spanyolországból és Ukrajnából 5-5, Görögországból pedig 8 százalékkal nőtt az érdeklődések száma.

A KSH tavalyi lakásvásárlási adatai és az ingatlan.com idei keresleti statisztikái egyaránt az olcsóbb ingatlanok és a vidéki házak népszerűségére utalnak. Idén január és október között a külföldről érkező érdeklődések 38 százaléka a 40 millió forintnál olcsóbb, további 32 százaléka pedig a 40–80 millió forintos ingatlanokra irányult. Ingatlantípusok szerint a vidéki házak vezetik a népszerűségi rangsort 39 százalékos részesedéssel, ezeket követik a budapesti lakások 27 százalékkal.

Tematikus Magyarország-térkép és infografika a külföldről érkező ingatlanpiaci érdeklődések vármegyei megoszlásáról és éves változásáról 2026 január–októbere között, az ingatlan.com adatai alapján[cite: 43]. A vizsgált időszakban országosan összesen 147 501 külföldi érdeklődést regisztráltak, ami 28%-os visszaesést jelent 2025 azonos időszakához képest[cite: 43]. Az érdeklődések egyharmada Budapestre irányult (33,0%, 48 708 érdeklődés, −28%), emellett Pest vármegye (11,7%, −32%), Győr-Moson-Sopron (6,0%, −36%), valamint a balatoni régióhoz kötődő Zala (4,9%) és Somogy (4,6%) vármegye vonzotta a legtöbb külföldit, míg a legkisebb arányt Tolna (1,2%) és Nógrád (1,3%) vármegyében mérték[cite: 43]. A vidéki városok közül Debrecen (2 343 érdeklődés, −38%), Győr (2 236, −41%) és Miskolc (1 812, −30%) állt az élen

Területi szempontból Budapest a legnépszerűbb célpont, a fővárosban található ingatlanokra érkezett az érdeklődések harmada. Pest vármegye 12, Győr-Moson-Sopron 6 százalékkal részesedett a külföldi keresletből, a három Balaton-parti vármegye – Zala, Somogy és Veszprém – együttesen pedig 14 százalékkal. A belső pesti kerületek egy részében ugyanakkor közel megfeleződött a külföldről érkező érdeklődések száma: a VII. és a VIII. kerületben 44–45 százalékos visszaesés következett be.

Tematikus Budapest-térkép és infografika a külföldi ingatlanpiaci érdeklődések fővárosi kerületi megoszlásáról és éves változásáról 2026 január–októbere között, az ingatlan.com adatai alapján[cite: 44]. Budapest egészében 48 708 külföldi érdeklődést mértek (az országos volumen 33%-át), ami 28%-os csökkenés 2025 első tíz hónapjához viszonyítva[cite: 44]. A külföldiek körében a legnépszerűbb a XIII. kerület (11,0%-os részesedés, −23%), a XI. kerület (8,7%, −25%), a II. kerület (8,2%, −4%) és a VI. kerület (7,1%, −26%) volt, míg a legalacsonyabb arányt a XXIII. kerületben (0,8%) regisztrálták[cite: 44]. Az éves változást tekintve a II. (−4%) és az V. kerület (−6%) tartotta meg leginkább a keresletét, miközben a VII. (−45%) és a VIII. kerületben (−44%) esett vissza legmeredekebben a külföldi érdeklődés

A lakásdrágulás lassulását is visszaigazolta a KSH

A külföldiek tavalyi lakáspiaci szerepvállalásának bemutatása mellett a KSH ismertette a legfrissebb lakásáradatokat is, amelyek összhangban vannak az ingatlan.com korábbi elemzéseiben bemutatott trendekkel, azaz a lakásdrágulás jelentős lassulását is visszaigazolták a friss számok. 

Míg tavaly a harmadik negyedévben éves összevetésben még 24 százalékos volt a lakásdrágulás a KSH szerint, addig az idei második negyedévben már csak 10,5 százalékos. Az ingatlan.com lakásárindexe ugyanerre az időszakra 13,1 százalékos, a Magyar Nemzeti Bank mutatója pedig 12,3 százalékos drágulást jelzett. 

Az ingatlan.com frissebb adatai alapján az áremelkedés lassulása azóta is folytatódott. Októberben országosan már csak 6,9 százalékos, Budapesten pedig 1,8 százalékra mérséklődött az éves drágulás üteme.