Mindenhol lassult a lakásdrágulás októberben, Budapesten közel hároméves mélypontra süllyedt a tempó

Összefoglaló: Októberben tovább lassult a lakásárak emelkedése Magyarországon.

Októberben országosan mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak havi összevetésben, Budapesten pedig lényegében stagnáltak az ingatlan.com legfrissebb lakásárindexe szerint, amely a használt és új lakóingatlanok árának változását mutatja be hónapról hónapra. 

Madártávlatból készült légi felvétel egy kertvárosi lakóövezetről, ahol különálló családi házak, piros és narancssárga tetős sorházak, kertes ingatlanok és utcák sűrű hálózata látható[cite: 38]. A felülnézeti fotó kiválóan illusztrálja a kertvárosi és agglomerációs lakóövezetek beépítettségét, a családi házak és sorházak kínálatát, valamint a külvárosi lakhatási környezetet

Az éves drágulás országosan a szeptemberi 8,2 százalékról 6,9 százalékra lassult, ami több mint kétéves mélypontot jelent. A fővárosban még látványosabb ez a folyamat. Az éves áremelkedés üteme 1,8 százalékra csökkent, amire 2023 decembere óta nem volt példa.

Vonaldiagram az országos lakáspiaci árindexek alakulásáról 2015 harmadik negyedéve és 2026 negyedik negyedéve között (2015/2. negyedév = 100%), az ingatlan.com, az MBH, az MNB és a KSH adatai alapján[cite: 35]. A grafikon a hazai lakásárak több mint négyszeresére történő emelkedését szemlélteti, ahol az indexek 2026-ra a bázisidőszakhoz képest 395% és 453% közötti tartományba értek[cite: 35]. A diagramon jól látható a 2022–2023-as megtorpanás, a 2024–2025-ös erőteljes drágulási hullám, majd 2026 második felétől az áremelkedés ütemének látványos lassulása és tetőzése.

„A lakáspiacon az elmúlt hónapokban egyértelműen kifulladt a korábbi áremelkedési hullám. Különösen Budapesten látványos a fordulat, ahol már három hónapja nem emelkednek az árak. A használt lakások átlagos árszintjét jól jellemző medián négyzetméterár pedig ugyanott tart, mint egy évvel ezelőtt.” 

„Az Otthon Start Program utolsó napjaiban tapasztalt keresleti élénkülés sem idézett elő újabb áremelkedést, ami – megerősítve a lakáspiacon korábban kirajzolódó trendeket – arra utal, hogy a vevők pénztárcája már nem bírt el további drágulást a lakáspiacon. Vagyis a vásárlóerő természetes korlátot szabott az áremelkedésnek.” 

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 

A szakember szerint figyelemre méltó fejlemény, hogy az ország minden régiójában csökkent az éves lakásdrágulás tempója. A budapesti áremelkedés mértéke pedig kisebb már az inflációnál is, ami reál értelemben már csökkenést jelent a fővárosban. A budapesti drágulás fékeződésében szerepet játszik az is, hogy a kamattámogatott hitelek négyzetméterár-korlátja az aktuális árszint közelében jár.

Nagy különbségek a budapesti lakásárakban

Az eladásra kínált használt lakások és házak medián négyzetméterára az ingatlan.com adatai szerint Budapesten 1,4 millió forint volt november elején, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A legdrágább városrész továbbra is az V. kerület, ahol közel 2 millió forint a medián négyzetméterár. Ezt az I. kerület követi majdnem 1,9 millióval, majd a XII. kerület jön 1,74 millió forinttal. 

A legolcsóbb a XXIII. kerület, ahol 940 ezer forintnál van a középérték. A legolcsóbbak közé sorolható még a XXI. és a XX. kerület, ahol egyaránt 1,03 millió forint körül alakul a medián négyzetméterár. 

A legnagyobb használtlakás-kínálattal a XIII. kerület rendelkezik, ahol közel 3700 hirdetésből válogathatnak a vevők, ők közel 1,6 millió forintos medián négyzetméterárral számolhatnak. A második helyen a II. kerület áll közel 2500 hirdetéssel és 1,71 millió forintos négyzetméterárral.

Tematikus Budapest-térkép az eladó használt lakások és házak medián négyzetméteráráról 2026 novemberének elején, kerületi bontásban, az ingatlan.com adatai alapján[cite: 36]. A fővárosi átlagos medián ár 1,40 millió Ft/m²-en alakult, ami gyakorlatilag stagnálást (-0,1%-os változást) jelent 2025 novemberének elejéhez képest[cite: 36]. A legdrágább továbbra is a belvárosi V. kerület (1989 ezer Ft/m²), az I. kerület (1875 ezer Ft/m²) és a XII. kerület (1738 ezer Ft/m²), míg az egyetlen 1 millió forint alatti átlagos négyzetméterárral rendelkező kerület a XXIII. (939 ezer Ft/m²)[cite: 36]. Éves összevetésben a külső kerületek drágultak a leginkább – élükön a XXII. (+10,8%), a XVIII. (+9,6%) és a XXIII. kerülettel (+8,9%) –, miközben több belső és budai kerületben enyhe árcsökkenés volt mérhető.

Az új építésű lakások esetében magasabb árszinttel találkozhatnak a vásárlók. A fővárosi medián négyzetméterár 1,72 millió forint, ami egyébként 4,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A legdrágább a II. kerület 3,1 millió forintos medián négyzetméterárral, amelyet a XII. kerület 3,03 millió, majd a VI. kerület 2,54 millió forinttal követ. 

A legolcsóbb új lakások a XV. kerületben találhatók 1,21 millió, a XVII. kerületben 1,23 millió, valamint a XXIII. kerületben 1,31 millió forintos négyzetméteráron. Az új lakásokból a XIII. kerületben a legnagyobb a választék, közel 1800 hirdetéssel és 1,74 millió forintos medián négyzetméterárral. A második helyen a XI. kerület áll közel 800 eladó új lakással, amelyek medián négyzetméterára 1,82 millió forint.

A fővárosi új lakások kínálata egy év alatt 52 százalékkal bővült, így a vevők az egy évvel korábbinál lényegesen nagyobb választékból válogathatnak.

Mi a helyzet a megyeszékhelyeken?

A megyeszékhelyek közül a legnagyobb kínálattal rendelkező öt településen Debrecenben a használt lakások és házaknál a medián 1,02 millió, Szegeden 960 ezer, Győrben 950 ezer, Pécsen 800 ezer, míg Nyíregyházán 790 ezer forint. A többi megyeszékhelyen 310–950 ezer forint között alakulnak az átlagos négyzetméterárak. A legalacsonyabb érték Salgótarjánhoz, a legmagasabbat Székesfehérvárhoz kötődik.

Tematikus Magyarország-térkép az ingatlan.com lakásárindexe alapján, amely a lakásárak éves változását mutatja régiónként 2026 októberében, valamint a megyeszékhelyek medián négyzetméterárait 2026 novemberének elején[cite: 37]. Az országos éves drágulás üteme +6,9%-ra mérséklődött a szeptemberi +8,2%-ról[cite: 37]. Régiónként Közép-Dunántúl (+10,7%) és Dél-Alföld (+10,6%) mutatta a legnagyobb áremelkedést, míg Budapesten mindössze +1,8%-os volt az éves növekedés[cite: 37]. A megyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább (1020 ezer Ft/m²), amelyet Szeged (956 ezer Ft/m²), valamint Győr és Székesfehérvár (951-951 ezer Ft/m²) követ, míg a legalacsonyabb medián négyzetméterárat Salgótarjánban (312 ezer Ft/m²) regisztrálták

rosokban rendre 1,38 millió, 1,28 millió, 1,39 millió, 1,14 millió és 1,17 millió forint a medián négyzetméterár.

Programváltás után: új lendületet kaphat a megfizethető új építésű lakáspiac

Az októberi adatok már egy új piaci időszak kezdetét is jelzik. Az Otthon Start Program helyét a Wekerle Plusz Programveszi át, amely az új lakások esetében 3 százalékos, a használt ingatlanoknál pedig 5 százalékos fix kamatozású államilag támogatott hitellel ösztönözheti a vásárlásokat. A kamatelőny pedig az új építésű ingatlanok irányába tolhatja a keresletet. 

Balogh László szerint a programváltás újabb lendületet hozhat az új építésű lakások piacán, de ehhez szükség lesz kínálatbővítő intézkedésekre is.

„Budapesten az eladó új építésű lakóingatlanok 16 százaléka felel meg a Wekerle Plusz feltételeinek, a fővároson kívül viszont a kínálat több mint 70 százaléka. A megfizethető lakások építését támogató intézkedések ezért nem csak a potenciálisan növekvő keresletet szolgálnák ki, hanem versenyhelyzetet teremtenének a használt lakások piacán. Ezzel pedig a használt lakások vásárlói is sokat nyernének, mivel így tovább mérséklődhet a lakásdrágulás üteme.” 

– fogalmazott az ingatlan.com szakértője.