Kategóriák
Ugrás a kezelőfelületre

Már harmadik hónapja csökkennek az albérletárak

vezető gazdasági szakértő
Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Folytatódott a lakbérek csökkenése novemberben a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Országosan és a fővárosban  0,8-0,8 százalékkal csökkentek a lakbérek októberhez képest.

Ez volt a harmadik hónap, amikor mindkét piacon csökkenés tapasztalható havi összevetésben. Éves szinten azonban a bérleti díjak továbbra is emelkedést mutatnak. országosan a bérleti díjak 6,2 százalékkal, Budapesten pedig 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Vonaldiagram mutatja a KSH–ingatlan.com lakbérindex alakulását 2015-től 2025-ig (2015=100%). Négy görbe látható: az országos lakbérindex és a budapesti lakbérindex (mindkettő folyamatos vonallal), valamint ezek inflációval korrigált, reálértéken számított változatai (szaggatott vonallal). A nominális indexek 2018–2025 között folyamatosan emelkednek, 2025-re az országos érték kb. 230%, a budapesti kb. 215%. A reálértékű indexek lényegesen alacsonyabbak: 2020 körül visszaesnek, majd lassú növekedéssel 2025-re 120–130% körül stabilizálódnak. A diagram szemlélteti, hogy míg a nominális lakbérek jelentősen nőttek, inflációval korrigálva a növekedés jóval mérsékeltebb.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte:

„Szeptember óta jelentős változás mutatkozik az albérletpiacon az elsőlakás-vásárlóknak kedvezményes hitelt biztosító Otthon Start Program hatására. Az év elején az állampapír-megtakarításukat az albérletpiacra irányító befektetési célú vásárlók reménykedhettek a drágulásban, de az Otthon Start Program indulása rengeteg bérlőt szívott ki az albérletpiacról.

Arra, hogy már három egymást követő hónapban csökkent a lakbérindex, ritka esemény, legutóbb 2020-ban, a járvány időszakának közepén tapasztaltunk ilyet. Se előtte, se utána nem volt példa erre”

Látványos az albérletpiac lassulása és a kínálat növekedése

Az albérletpiaci drágulás kifulladásához a kereslet és a kínálat idei változása is hozzájárult. Az ingatlan.com adatai szerint 2025-ben a kiadó lakások iránti kereslet 13,8 százalékkal csökkent 2024-hez képest. A fővárosi kerületekben 14,4 százalékos, a vármegyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 16,7 százalékos visszaesés tapasztalható, míg a városokban összességében 7,9 százalékkal csökkent a kiadó lakások iránti telefonos érdeklődések száma.

Ezzel párhuzamosan nőtt a friss kínálat. 2025-ben több mint 90 ezer kiadó lakóingatlanhirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, ami 7 százalékkal több mint 2024-ben.

„Azok a bérlők, akik év idén januárban kerestek kiadó lakást vagy házat még csak 16,6 ezer hirdetésből válogathattak, mostanra viszont az albérletkínálat 17,7 ezret közelíti, ami szintén lassítja a drágulás tempóját.  A kereslet gyengülése és kínálat bővülése együttesen javította a bérlők helyzetét az év második felében.”

– fogalmazott Balogh László.

Az ingatlan.com szakértője szerint látványos az áremelkedés lassulása éves összevetésben is. 2025 januárjában az éves albérletdrágulás tempója a KSH-ingatlan.com lakbérindex adatai szerint országosan és Budapesten is 9-10 százalék körül alakult, idén novemberre viszont 5-6 százalékra csökkent.

Prémium Partner

Mennyiért kínálják a kiadó lakásokat december elején?

Az ingatlan.com adataiból kiderül az is, hogy a december elején Budapesten a bérleti díjak középértéke havi 260 ezer forintot tett ki. A legnagyobb kínálattal rendelkező kerületek közül a XIII. kerületben 260 ezer, míg a XI. kerületben 270 ezer forint a mediánérték. A legdrágább városrész a II. kerület 362 ezer forinttal, a legolcsóbb pedig a XXIII. kerület, amely 180 ezer forintos medián lakbérrel kezdte az év utolsó hónapján.

Oszlopdiagram mutatja a tulajdonosok által kiadásra meghirdetett budapesti lakóingatlanok átlagos havi bérleti díját 2024 decemberében és 2025 decemberében, kerületenként. Minden kerületnél két oszlop szerepel: a sötét (2024 december), illetve a narancs (2025 december). A legtöbb kerületben 2025-re emelkedett a bérleti díj. A legmagasabb bérleti díjak az V., II. és I. kerületben láthatók: – V. kerület: 340 ezer Ft (2024) → 363 ezer Ft (2025) – II. kerület: 330 ezer Ft → 360 ezer Ft – I. kerület: 320 ezer Ft → 300 ezer Ft (kisebb csökkenés) A középső ársávot a VI., XII., XI., XIII., III., VII. kerület képviseli, ahol a díjak jellemzően 230–300 ezer Ft közötti szintről indulnak, és 2025-re nagyrészt emelkednek. Az olcsóbb kerületek – például XV., XVI., XX., XXI., XXIII. – jellemzően 180–210 ezer Ft-os szinteken mozognak 2025 decemberére. A diagram összességében azt mutatja, hogy a fővárosi kerületek döntő többségében nőtt a kiadó lakások átlagos bérleti díja 2024-ről 2025-re, nagyjából 10–20 ezer Ft-os emelkedésekkel, de néhány kerületben (pl. I.) kisebb visszaesés figyelhető meg.

A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben 230 ezer, Győrben és Székesfehérváron egyaránt 200 ezer, Pécsen és Veszprémben 180-180 ezer, Szegeden 179,5 ezer, Kecskeméten 160 ezer, Miskolcon pedig 130 ezer a havi bérleti díjak középértéke.

Oszlopdiagram mutatja a tulajdonosok által kiadásra meghirdetett lakások és házak átlagos havi bérleti díját 2024 decemberében és 2025 decemberében, városonként (ezer Ft/hó). Minden városnál két oszlop szerepel: – sötétkék: 2024. december – narancssárga: 2025. december A legtöbb városban emelkedett az átlagos bérleti díj 2025-re. Értékek városonként (2024 → 2025): Budapest: 250 → 260 Debrecen: 220 → 230 Győr: 200 → 200 (nincs változás) Székesfehérvár: 175 → 200 Nyíregyháza: 170 → 193 Pécs: 165 → 180 Veszprém: 160 → 180 Tatabánya: 160 → 180 Szeged: 160 → 180 Szombathely: 160 → 165 Kecskemét: 140 → 160 Eger: 153 → 155 Salgótarján: 120 → 150 Kaposvár: 140 → 140 (nincs változás) Zalaegerszeg: 140 → 140 (nincs változás) Miskolc: 120 → 130 Szolnok: 130 → 130 (nincs változás) Szekszárd: 120 → 120 (nincs változás) Békéscsaba: 120 → 100 (csökkenés az egyetlen városként) Általános mintázat: A legtöbb vidéki nagyvárosban emelkedett a kiadó lakások átlagos bérleti díja 2025-ben, különösen Székesfehérvár, Nyíregyháza, Pécs, Veszprém, Tatabánya és Szeged esetében. A legnagyobb csökkenés Békéscsabán figyelhető meg.

Kérdések sorakoznak 2026-ra, nem túl rózsásak a befektetők kilátásai

Balogh László közölte azt is, hogy a mostani kilátások alapján 2026-ban kérdéses, mennyire marad vonzó a lakásbefektetés.

A lakásdrágulás üteme lassulhat, és a bérleti díjakból elérhető hozamok csökkenhetnek, ha a keresleti oldal tartósan visszafogott marad. Emellett az Airbnb-szabályozás esetleges szigorítása több kerületben is felmerülhet, ami jó eséllyel nem feltétlenül kedvez a rövid távú kiadásban gondolkodó befektetőknek.

Az ingatlan.com szakértője szerint a befektetési célú vásárlások csökkenése hosszabb távon ismét szűkítheti a kínálatot. Ezért a most látható piaci albérletár-korrekció után padlót foghatnak a bérleti díjak, és ezt követően ismét emelkedő pályára állhatnak.

„A korrekció utáni albérletár-emelkedés tempója lassabb lehet, mint amit 2015 után láthattunk. Ennek viszont előfeltétele, hogy az Otthon Start Program hosszabb távon is elérhető legyen az első lakásvásárlók számára.”

– foglalta össze a jövő évi várakozásokat az ingatlan.com szakértője.

Kiadó lakást keresek

Ajánlott cikkek