A magyarországi ingatlanpiacon az elmúlt tíz évben több mint 3,5-szörösére emelkedtek a lakásárak. Ez a legérzékenyebben azokat a fiatalokat érintette, akik még nem rendelkeznek ingatlantulajdonnal. A miniszterelnök bejelentése alapján állami segítséget kaphatnak az első lakásvásárlók, az erről szóló döntés pedig már megszülethetett a legutóbbi kormányülésen. Az új támogatási program bejelentése várhatóan a napokban megtörténik. Ennek apropóján ismertetjük a jelenlegi kínálatban elérhető, első lakásvásárlók célkeresztjében lévő lakások árait. Az ingatlan.com szakértője azt is megmutatja, hogy a 18-35 éves korosztály tagjai milyen lakóingatlanokat vásároltak az elmúlt években.

Nem könnyű a fiatalok helyzete a lakáspiacon

“Az elmúlt évtizedben a lakosság nagy része együtt sírt és együtt nevetett a lakáspiaci változásokkal, mivel Magyarországon az emberek több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanában lakik. Az elmúlt 10 évben végbement áremelkedés miatt az ingatlantulajdonosok vagyonának értéke több mint háromszorosára emelkedett.” „A lakáspiacra lépést  tervező fiatalok helyzete viszont egyre rosszabb lett: nekik egyre több pénzt kellett letenni az első lakásuk megvásárlásához, amit nem tudtak finanszírozni a meglévő ingatlanuk eladásából. Éppen ezért is időszerű kifejezetten az első lakásvásárlók számára induló támogatási program elindítása” – hangsúlyozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette:

„2016-tól kezdve folyamatosan bővülnek azok a lakástámogatások, amelyeket családalapítás előtt igénybe tudtak venni a fiatalok, de nem mindenki volt abban az élethelyzetben, hogy élni tudjon velük.”

Számít a lokáció és az ingatlantípus

A KSH-adatokra hivatkozva Balogh László elmondta, hogy az elmúlt években a 18-35 éves korosztály tagjai adták a lakásvásárlók közel 30 százalékát. Budapesten és a vármegyeszékhelyeken elsősorban használt társasházi lakásokat és lakótelepi paneleket vásároltak. A fővárosban ez a két típus tette ki a fiatalok lakásvásárlásainak 82 százalékát, de a vármegyeszékhelyeken is 73 százalékos volt az arányuk. A városokban és községekben már a használt családi házak tették ki a fiatalok vásárlásainak többségét 62 és 95 százalékos részaránnyal.

„A kisebb településen az alacsonyabb ingatlanárak miatt elérhetőbbek a nagyobb alapterületű ingatlanok is a fiatal korosztály számára. A legnagyobb problémát a nagyobb városokban jelentik a dráguló lakások. Nem véletlen, hogy az összes lakásvásárlóhoz képest a fiatalok nagyobb arányban vásárolnak panellakásokat, mivel ezeknek az ára negyedével alacsonyabb a hasonló nagyvárosi téglaépítésű lakásokéhoz képest.”

– értékelte az adatokat az ingatlan.com szakértője.

Mennyibe kerülnek a 45 négyzetméternél kisebb lakások?

A megfizethetőségi kihívások a nagyobb városokban kompromisszumokra kényszerítik az első lakásvásárló fiatalokat, akik úgy tudnak a legjobban spórolni, hogyha kisebb alapterületű garzonlakásokba költöznek. Az ingatlan.com ezért megvizsgálta azt is, hogy mennyibe kerülnek az első lakásvásárlók célpontjába kerülő garzonok Budapesten és a vármegyeszékhelyeken. A fővárosban a 2025 júniusában eladó 45 négyzetméteresnél kisebb használt társasházi lakások átlagos ára 55 millió forint volt az ingatlan.com adatai alapján. Ebből a téglaépítésűek 56 milliót tettek ki, a panelek átlagára pedig 50 millió forint volt. A legolcsóbb garzonokkal a XXIII., XX. és XXI. kerületben találkozhatnak a vásárlók, ahol átlagosan 32, 38 és 39 millió forintot kell fizetni ezekért az ingatlanokért. A legdrágább kerület a II. kerület, ahol a maximum 45 négyzetméteres használt garzonok átlagos ára 73 millió forint. A vármegyeszékhelyek és egyetemvárosok közül Debrecenben a legdrágább, ahol 45 millió forint az eladó használt garzonok átlagára. Győrben és Egerben 43-43 millió az átlagos ár, Szegeden és Székesfehérváron pedig 40-40 millió forintba kerülnek ezek az ingatlanok. A legolcsóbb vármegyeszékhelyek közé Salgótarján és Békéscsaba tartozik. Itt 14-21 millió forintba kerülnek átlagosan a 45 négyzetméternél kisebb használt társasházi lakások.