A KSH–ingatlan.com legfrissebb, októberi lakbérindexe szerint országosan 0,7 százalékkal csökkentek a lakbérek, Budapesten pedig 1 százalék visszaesés következett be. Az elmúlt két hónapban az országos albérletárak közel két százalékkal kerültek lejjebb. Hasonló mértékű csökkenés két egymást követő hónapban legutóbb a koronavírus járvány csúcsidőszakában, 2020 november-decemberében történt.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lejtmenetben szerepet játszik, hogy az Otthon Start Program bérlőket szív ki az albérletpiac keresleti oldaláról, mivel ők kedvezményesen tudnak első lakást vásárolni. Emiatt viszont a kínálat is felhalmozódik és bővül, aminek köszönhetően fokozódik a versenyhelyzet a bérbeadói oldalon.
Legfrissebb elemzésünkből kiderül, hogy csak Budapesten és a megyei jogú városokban, valamint vármegyeszékhelyeken jelenleg közel 15 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak a bérlők, ami 5 százalékkal nagyobb kínálatot jelent, mint egy évvel ezelőtt.
Észak-Magyarország a kivétel, de ott is csak stagnáltak az albérletárak
A részletes októberi adatokból kiderül, hogy szinte minden térségben csökkentek a bérleti díjak az előző hónaphoz képest. A legnagyobb visszaesés Nyugat-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön volt megfigyelhető, ahol 1–1,6 százalék közötti csökkenés történt az elmúlt hónapban.
A Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint Pest vármegyében ennél enyhébb, 0,5–0,7 százalék körüli visszaesés történt. Egyedül Észak-Magyarország volt a kivétel, ahol szeptemberhez képest minimális, 0,1 százalékos emelkedés történt, ami valójában stagnálást tükröz.
Megrengetheti a budapesti albérletpiacot a Kúria döntése
A Kúria legfrissebb határozata szerint 2026-tól jogosan száműzi a VI. kerületi önkormányzat Terézvárosból a rövid távú lakáskiadást, vagyis az airbnb-zést.
A döntés jelentősen átrendezheti a budapesti albérletpiacot is mivel az érintett városrészben több lakástulajdonos dönthet a hosszútávú bérbeadás mellett, ami növelheti az albérletkínálatot.
A kínálat bővülése pedig tovább fékezheti a lakbérek emelkedését, ami hatással lehet a többi városrész bérleti díjaira is. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy a többi belvárosi kerület vezetői körében mennyire lesz ragadós a terézvárosi példa.” – értékelte a helyzetet Balogh László.
Kerületek, nagyvárosok, albérletárak
November elején a fővárosi kiadó lakások bérleti díjának középértéke 260 ezer forint volt. A legnagyobb kínálattal rendelkező kerületek közé tartozik a XIII. kerület, ahol a lakbérek középértéke 270 ezer forint.
Szintén széles kínálatot nyújt a XI. kerület és a II. kerület, előbbiben ugyancsak 270 ezer forint a bérleti díjak mediánja, utóbbiban viszont jóval magasabb, mégpedig 360 ezer forint. A IX. kerületben 265 ezer, a VIII.-ban 250 ezer forintos mediánlakbérek jellemzőek.
A kúriai döntéssel érintett VI. kerületben 280 ezer forint a havi átlagos bérleti díj, ami 20 ezer forinttal kevesebb a július végi szintnél, és pont ugyanannyi, mint egy évvel ezelőtt.
“Sokat elmond a fővárosi albérletpiac változásáról, hogy július vége óta a huszonháromból csupán hat kerületben tudtak emelkedni a bérleti díjak”
– fogalmazott az ingatlan.com szakértője.
A vármegyeszékhelyek közül Debrecen áll az élen 240 ezer forintos középértékkel. Utána Győr és Székesfehérvár következik 200-200 ezer forintos értékkel. Veszprém, Pécs és Nyíregyháza egyaránt 180 ezer forintos mediánnal kezdte a novembert.
A legolcsóbb vármegyeszékhelyek közé sorolható Békéscsaba és Szekszárd, ahol a medián bérleti díj 100 ezer forint. Szolnokot és Miskolcot 130-130 ezer, Zalaegerszeget pedig 140 ezer forint körüli összeg jellemzi.
