Görög Áront, a Cordia értékesítési igazgatóját arról kérdeztük, hogyan hat az Otthon Start Program az új építésű lakások piacára, és terveznek-e a támogatás feltételeinek megfelelő lakásokkal piacra lépni. Miért nincs a Cordiának másfél millió forintos négyzetméterár alatti lakása? Mi a baj a hazai lakásállománnyal, és mi tudná valóban ösztönözni a kínálati oldalt? Olvasd el interjúnkban.
Panelbeszélgetés a 2024-es Comferencián az új építésű lakáspiacról.
Pozitív kilengés majd visszarendeződés az Otthon Start előtt
A szakember az elmúlt évet összegezve elmondta: az előző év végén és 2025 elején az állampapírpiacról felszabaduló pénzek hatására egy erőteljes fellendülést figyelhettünk meg az ingatlanpiacon.
“Ez egy piaci alapon nehezen igazolható mértékű pozitív kilengés volt, ami aztán visszaállt, konszolidálódott a keresleti oldal és a felszívás is,”
– mondja Görög Áron.
Erre érkezett meg a nyár közepén bejelentett és szeptemberben elindult Otthon Start Program. Bár a kedvezményes hitelt hatalmas érdeklődés övezi, a szakember kiemeli:
“A jelenlegi keretrendszer Budapesten inkább a használt lakások piacán értelmezhető, a másfél millió forintos maximum négyzetméterárat ugyanis kevés piaci alapon működő ingatlanfejlesztő tudja teljesíteni.”
Mozdul-e a kínálati oldal?
A kormányzati várakozás az, hogy a nagy érdeklődésre a kamattámogatott hitel feltételeinek megfelelő új fejlesztésekkel reagálnak a kínálati oldal szereplői (ezeket a projekteket a kormány kiemelt beruházásként is kezeli).
Görög Áron azonban arra számít, hogy a jelenlegi játékszabályokkal mérsékelt lesz a program hatása a kínálati oldalon.
“A Cordia 800 lakásos portfóliójában nincs jelenleg olyan, amely megfelelne az Otthon Start feltételeinek.”
Több szempont is nehezíti, hogy az ingatlanfejlesztők másfél millió forintos négyzetméterár alatti lakásokat tervezzenek, főként a fővárosban, mondta el a szakember.
Az építési követelmények előírják a tárolók, garázsok építését, vagy a nappali, előszoba méretét. Egyre szigorodnak – egyébként nagyon helyesen – az energetikai előírások, így az új építésű lakások az átlagos magyar otthonokhoz képest mérföldekkel energiahatékonyabbak.
Ezeket az elvárásokat nagyon nehéz azzal összehangolni, hogy az elkészült lakások négyzetméterára ne haladja meg a másfél millió forintot, magyarázza Görög Áron. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy egy ingatlanfejlesztési projekt négy év. Ezalatt előre nem várt mértékben emelkedhetnek az építőanyagárak, változhat az új építésű lakások áfája, sőt, arra sincs garancia, mennyi ideig lesz érvényben akár maga az Otthon Start Program.
Az út elején járunk
Görög Áron hangsúlyozta: fontos probléma a lakhatás, és üdvözlendő, hogy a megoldására komoly döntéshozói szándékot láthatunk. Azonban kétségtelen, hogy még ennek “az útnak az elején járunk”.
Egy fontos első lépés, ha a fiatalok az OSP segítségével be tudnak lépni az ingatlanpiacra. A legtöbben azonban olcsóbb, sokszor korszerűtlen, használt panellakásokat fognak tudni vásárolni. Ezzel egyidőben a magyar lakásállományt is újítani kellene.
“A magyar átlagos lakásállomány energetikai hatékonysága úgy néz ki, hogy a megvásárolt és elhasznált fűtési energiának több, mint 50%-a megy ki az ablakon. Korszerűtlenek az épületek, a lakások, gyakorlatilag az utcát fűtjük,”
– magyarázza a szakember.
A szakember szerint a kínálati oldal ösztönzéséhez, nagyobb számú projektek indításához ezért nemcsak a kereslet élénkülése, hanem támogatott projekthitelek is szükségesek.
“Ahhoz, hogy Magyarországon a körülbelül 4,6 milliós lakásállományunkat fel tudjuk száz év alatt újítani, évente nagyságrendileg 40 ezer lakást kellene építeni. Az elmúlt 15 évben kettő vagy három olyan csúcsév volt, amikor a felét az iparág meg tudta csinálni.”
Görög Áron a Comferencia előadói között
A fentiekről bővebben mesél Görög Áron 2025. október 16-án az ingatlan.com szakmai rendezvényén, a Comferencia 2025-ön.
Nézd meg a teljes programot ide kattintva, vagy olvasd el interjúinkat a többi előadóval az alábbi linken:
