lakástámogatások jövője, valamint a 2024-ben elérhető támogatások formái joggal foglalkoztatják a lakáspiac szereplőit. A felmerülő kérdésekkel hangsúlyosan foglalkozik az idei ingatlan.com konferencia. A témában Papp Roland, a Gazdasági Minisztérium Lakáspolitika Fejlesztéséért Felelős főosztályvezetője tart majd előadást, aki a lakástámogatások átalakításáról és várható pozitív hatásairól fogja megosztani a legfontosabb információkat. Villáminterjúban kérdeztük a főosztályvezetőt a támogatások hatásairól, változásokról, és az azokhoz fűzött várakozásokról.
– Az ismert gazdasági- és geopolitikai nehézségek begyűrűzéséig a lakáspiacot egy stabil, és növekvő fejlődés jellemezte, a bővülés egyik motorja pedig a CSOK-rendszer volt. Hogy látod, mennyire váltották be a hozzájuk fűzött elvárásokat a lakástámogatások? Mekkora segítséget jelentett a CSOK-rendszer a családok otthonteremtésében?
– A Kormány célja, hogy minden lehetséges eszközzel segítse a gyermekvállalást ezért Magyarország az unióban egyedülálló mértékben segíti a családokat. A CSOK-rendszer a bevezetését követően egyértelmű sikerterméke, egyben zászlóshajója lett a Kormányzati család-, és lakáspolitikának. Több mint 230 ezer család igényelte a CSOK-ot, amely közel 1 millió ember lakhatásához járult hozzá aktívan. Fontos kiemelni azt is, hogy a közvetlen támogatásokon túl, kedvező hitelfelvétellel, illeték és ÁFA-visszatérítéssel, ÁFA csökkentéssel is támogattuk a családokat. Összességében már 156 ezerrel több gyermek született a családpolitikai intézkedésekkel, mint ha azokat nem vezettük volna be, ebben pedig a CSOK-nak is jelentős szerepe volt.
– Milyen kihívások adódtak a lakáspiacon, valamint ti milyen nehézségeket azonosítottatok mielőtt a CSOK-rendszer változtatása mellett döntöttetek? Milyen és mekkora mozgásteretek van arra, hogy a feltárt problémákat enyhíteni tudjátok?
– Ahogy a piaci szereplők, úgy mi is érzékeltük, hogy az ingatlanárak és a hitelkamatok növekedése alaposan átrendezte az ingatlanpiacot, ráadásul a CSOK-termékek igénybevétele is eltolódott a vissza nem térítendő támogatások felől az illetékmentesség és az ÁFA-visszatérítés irányába. A CSOK-termék keresletösztönző hatása egyértelműen kimutatható, viszont az ingatlankínálat bővüléséhez alig járult hozzá. A termék nem tesz különbséget az igénylők jövedelmi szintje között, illetve a támogatási összegek a lakáspiaci árak változását sem követték le. A felsoroltak miatt a feladatunk nem is lehet más, mint a lakáspolitikai termékek felülvizsgálata és szükséges átalakítása. A célunk egyértelmű, ehhez pedig minden intézkedési lehetőséget meg kell fontolnunk.
– A lakástámogatások jövőjéről egyelőre annyit lehet tudni, hogy az év végén megszűnik a nagyvárosi CSOK, viszont megmarad a falusi CSOK, amely 2024-től a mostaninál jelentősen több támogatást biztosít használt lakás vásárlásra és felújításra. Milyen szempontokat vesztek figyelembe a jövő évi támogatási rendszer kidolgázásakor, és elsődlegesen milyen területekre fogtok összpontosítani?
– A Kormány alapvető céljaiban nincs változás, az egyes programok célzottságát és a lakáspiacra gyakorolt hatását viszont a korábbiaktól eltérően gazdaságfejlesztési és fogyasztásösztönzési megközelítéssel kezeljük.
A célterületek kijelölése megtörtént, az intézkedések első pillérei már a csőben vannak. Elmondható, hogy egymásra épülő és támaszkodó eszközök segítségével kívánunk válaszolni az ingatlanpiac kihívásaira.
– Ha minden a terveitek szerint alakul, akkor az új lakástámogatások bevezetésével milyen lakáspiacot prognosztizáltok 2024-re?
– A várakozásaink, illetve az új lakáspiaci termékekbe vetett hitünk alapján felpattanó lakáspiacot prognosztizálunk.
Hallgasd meg te is Papp Roland előadását, hogy első kézből értesülhess a lakástámogatásokat érintő legfontosabb információkról. Ne várj sokat a jegyvásárlással, mert a jegyek már csak korlátozott számban elérhetők!
